10. Teljes átalakítás

10.1. Teljes átalakítás étel- és italnevek fordításakor

10.2. Teljes átalakítás gyermekjátékok fordításakornál

10.3. Teljes átalakítás személyneveknél, állatneveknél, mesehősöknél

10.4. német fordítás hivatalos Teljes átalakítás megszólítások fordításakor

10.5. Teljes átalakítás történelmi reáliák fordításakor

10.6. Teljes átalakítás frazeologizmusok fordításakor

10.7. Teljes átalakítás, helyzetmondatok fordításakor

10.8. Teljes átalakítás mennyiségi fordítóiroda ferencváros kifejezések fordításakor

10.9. Teljes átalakítás valamely forrásnyelvi formára való utaláskor

A teljes átalakítás - mint látjuk - nyelvpártól és fordítási iránytól független átváltási művelet. Egyvalamitől nem független a teljes átalakítás gyako­risága: a fordítandó szöveg műfajától. Szépirodalmi fordításban többször van szükség teljes német szoftver lokalizálás átalakításra, mint például tudományos szövegek fordításában.

Általában minél inkább helyhez, időhöz, kultúrához kötött a fordítandó szöveg, annál többször kell a fordítónak teljes átalakítást végeznie. Vigyázni kell azonban, hogy a teljes átalakítás minél kevesebb veszteséggel járjon. A teljes átalakítás következtében elhalványulhat az un. "couleur local", a helyi színezet, mely sokszor éppen az idegenszerű nevekből, megszólítások­ból, sajátos ételekből, italokból, használati tárgyakból árad.

A vadnyugaton játszódó regények és elbeszélések múlt századbeli sike­réhez például valószínűleg hozzájárult az is, hogy a múlt századi fordítók nem végeztek teljes átalakítást a nevek, megszólítások, reáliák fordításakor, s így a fordítások rengeteg fordítás német nformációt közvetítettek a magyar olvasóknak egy számukra ismeretlen kultúráról. Az idegenszerűség nemcsak zavaró tényező lehet, hanem figyelemkeltő is. A vadnyugaton játszódó amerikai regények régi fordításainak vonzerejéhez a lefordítatlan reáliákon kívül (sheriff, coyote, grizzly, prairie, savannah, mustang) talán az akkori fordítási szokások is hozzájárultak: pl. minden szereplőről megtudtuk, hány láb és hány hüvelyk magas (a fordítók akkoriban nem végezték el az átszámítást), a helységek hány yardnyira vannak egymástól, és minden férfíszereplő ilye­neket mondott, hogy: Ezer ördög, Ördög és pokol, ördöngős fickó stb., vagyis az akkori fordítók - sajnos vagy szerencsére - nem végezték el a helyzet­mondatok, idiomatikus kifejezések teljes német fordítás 10. kerület átalakítását.

11.1. A veszteségek típusai

11.1.1. Sorozatos veszteségek

11.1.2. Veszteségek latinizmusok fordításakor

11.1.3. Veszteségek német fordítóiroda xx. ker forrásnyelvi utalások fordításakor

11.1.4. Veszteségek célnyelvi utalások fordításakor

11.2. A kompenzáció típusai

11.2.1.  Lokális kompenzáció

11.2.2.  Globális kompenzáció

A kompenzáció, azaz a fordítás során elkerülhetetlen angol fordítás 9 ker veszteségek pótlása nyelvpártól és fordítási iránytól független átváltási művelet. fordításspecifikus művelet, mert a fordítói tevékenység lényegéből fakad, abból, hogy kódváltás esetén mindig vannak veszteségek, s ezeket a veszteségeket más eszközökkel kell pótolni. A lokális kompenzáció esetén a veszteség hivatalos angol fordítás ár ft (pl. tájnyelvi jellegzetességek) és visszaadása jól körülhatárolható, a globális kompenzáció megnyilvánu­lásait azonban csak a mű egészében tudjuk nyomon követni. A globális kompenzáció során a fordító arra törekszik, hogy a fordítás eredményeképpen keletkezett célnyelvi szöveg ne legyen szegényebb, színtelenebb, mint az eredeti célnyelvi szövegek. Látszólag itt csak a célnyelvi norma betartásáról van szó, de valójában többről. A fordítási norma megjelenésével állunk szemben, mivel arról, hogy bizonyos kifejezések a fordításba beke­rüljenek, a fordítónak külön kell gondoskodnia. A "hozzátesz - elvesz" játékot természetesen csak jó arányérzékkel lehet végezni, a célnyelvi szöveg "dúsítását" nem szabad túlzásba vinni, óvakodni kell a túlfordítástól.

1.1. A nemek konkretizálódása

1.2. A nemek generalizálódása

1.3. Tudatos konkretizálás

1.4. A konkretizálás eszközei

A személyes névmás konkretizálása jó példája annak, hogy egy egyszerű különbség a nyelvek grammatikai rendszerében milyen messzemenő követ­kezményekkel járhat a fordításra nézve. A konkretizálódás a magyarról IE nyelvekre való fordításban, a generalizálódás az IE nyelvekről ma­gyarra való fordításban automatikusan végbemegy, akár akarja a fordító, akár nem.

A konkretizálódás ellen a fordító nem tehet semmit, hiszen az IE nyel­vekben nem lehet úgy megfogalmazni a mondatokat, hogy a szereplők nemét homályban hagyjuk. A generalizálódás ellen azonban, ha az félre­értést okozhat, sokmindent tehet. A fordítás során eltűnő személyes név­másokat nagyon sokféle eszközzel - vezetéknévvel, keresztnévvel, becenév­vel, gúnynévvel, a szereplő foglalkozásának, korának, családi állapotának megnevezésével stb. - pótolhatja. certified hungarian translation district 10 Ezek nem semleges nyelvi eszközök, a közülük való választás sok szempont egyidejű mérlegelését kívánja a fordí­tótól.

Mivel a személyes névmások konkretizáló fordítása többletinformációt visz a célnyelvi szövegbe, ezt a műveletet a fordítói tevékenységre általában jellemző explicitáció egyik megnyilvánulásának hungarian legal translation district 9 tartjuk.

2.1. Mondathatárok felbontása (több mondat)

2.2. Mondategységek felemelése a mondat szintjére (több mondategység)

2.2.1. Főnévi szerkezetek felemelése a mondat szintjére

2.2.2. Melléknévi és határozói igenévi szerkezetek felemelése

2.2.3. Főnévi igenévi szerkezetek felemelése

A mondategészek felbontásáról általában elmondható, hogy jórészt translation agency budapest district fakultatív átváltási művelet. Az alanyok különbözősége lehet ugyan oka a fel­bontásnak, de nem teszi kötelezővé. Általában egyetlen olyan különbség sincs a nyelvek között sem a nyelvi rendszer, sem a nyelvhasználat szintjén, amely kötelezővé tenné a mondathatárok megváltoztatását a fordításban. Pl. egyetlen nyelvi rendszernek sincsen olyan tulajdonsága, amely kizárná bizonyos hosszúságon túlmenő mondatok szerkesztését .

Bizonyos nyelvi rendszerbeli sajátosságok befolyásolhatják a felbontások gyakoriságát, mint azt az előző példákból láthattuk, de egészében a mon­datok (mondategészek) határának megváltoztatására jóval ritkábban kerül sor, mint arra a műveletre, amelynek során a fordító a tagmondatok (mon­dategységek) határát változtatja meg, s a célnyelvi mondat több mondategységből fog állni, mint az eredeti. A mondategészek felbontása nyelv­pártól és fordítási iránytól független általános átváltási művelet, amelyre viszonylag ritkán kerül sor, s hogy mikor, az nagyrészt a fordítók egyéni stratégiai megfontolásaitól függ.

Egészen más a helyzet a mondategységek felemelésével. Ez nyelv­pártól és fordítási iránytól függő átváltási művelet. Mint láttuk, az IE nyelvekről magyarra való fordításban megy végbe. A felemelés oka részben az IE és magyar főnevek bővithetőségi különbségeiben, tehát az illető nyel­vek rendszerbeli különbségeiben keresendő. A fordítók azonban akkor is gyakran végeznek felemelést, ha erre semmi nem kényszeríti őket, s az ere­deti mondat felemelés hungarian translation budapest rates eur nélkül is könnyen lefordítható.

Rövid mondatokról van szó, nincs bennük sem igeneves szer­kezet, sem bővített főnévi szerkezet, a fordító mégis felemelést alkalma­zott, növelte a mondategységek számát. Vajon miért tette? Korábban is fel­merült már, amikor a fordítói választások okára kerestünk magyarázatot, hogy valamiféle analógiás magyarázatot találtunk. Például azt, hogy a fordítók olyan sokszor kényszerülnek konkretizálni az IE nyelvek általános jelentésű igéit a magyar fordításban, hogy akkor is konkretizálnak, amikor erre nem lenne feltétlenül szükség.

Ugyanez mondható el a felemelés műveletéről is. Az IE mondatok igenévi és főnévi szerkezeteit olyan gyakran kell a fordítóknak felemelniük, önálló mondategységgel fordítaniuk, hogy akkor is ezt a megoldást választ­ják, ha erre nem lenne feltétlenül szükség. Mindkét esetben az IE nyelvek­ről magyarra való fordítás általános tendenciáit követik, tehát helyesen járnak el.

Az analógián kívül van még egy oka a felemelések gyakoriságának: az explicitáció elve. A fordítók - ha több célnyelvi megfelelő között választ­hatnak - hajlanak arra, hogy az explicitebb, kifejtettebb megoldást része­sítsék előnyben.

3.1. Mondatok összevonása (kevesebb mondat)

3.2. Mondategységek lesüllyesztése a mondat szintje alá (kevesebb rnondategység)

3.2.1. Önálló mondategység lesüllyesztése határozói vagy melléknévi igenévi szerkezetté

3.2.2. Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi igenévi szerkezetté

3.2.3. Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi szerkezetté

A mondategészek összevonásáról általában elmondható, hogy jórészt fakultatív átváltási műveiét. Az alanyok azonossága lehet ugyan oka az összevonásnak, de nem teszi kötelezővé. Általában egyetlen olyan különb­ség sincs a nyelvek között sem a nyelvi rendszer, sem a nyelvhasználat szintjén, amely kötelezővé tenné a mondathatárok megváltoztatását a for­dításban.

Bizonyos nyelvi rendszerbeli sajátosságok befolyásolhatják az összevonások gyakoriságát, mint azt az előző példákból láthattuk, de egészében a mondatok (mondategészek) határának megváltoztatására jóval ritkáb­ban kerül sor, mint arra a műveletre, amelynek során a fordító a tagmon­datok (mondategységek) határát változtatja meg. A mondategészek össze­vonása nyelvpártól és fordítási iránytól független általános átváltási művelet, amelyre viszonylag ritkán kerül sor, s hogy mikor, az nagyrészt a fordítók egyéni stratégiai megfontolásaitól függ.

Egészen más a helyzet a mondategységek lesüllyesztésével. Ez nyelv­pártól és fordítási iránytól függő átváltási művelet. Mint láttuk, első­sorban a magyarról IE nyelvekre való fordításban megy végbe. Ha az előző fejezetben kifejtett felemeléssel egybevetjük, érdekes aszimmetriát figyel­hetünk meg: lesüllyesztésre ritkábban kerül sor, mint felemelésre, "begöngyölítésre" ritkábban kerül sor, mint "kibontásra". Ennek oka az explicitáció elvének követése, ami azt jelenti, hogy a fordítók inkább több szóval fordítanak, mint amennyi az eredetiben van.

4.1. Betoldások a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt

4.2. Alany betoldása

4.2.1. Alany betoldása a magyarról IE nyelvekre való fordításban

4.2.2. Alany betoldása az IE nyelvekről magyarra való fordításban

4.3. Tárgyi bővítmény betoldása

4.4. Birtokos jelző betoldása

4.5. Névelő betoldása

4.6. Hiányos mondatok kiegészítése

4.7. Nyomatékosító elemek betoldása

A korábban tárgyalt lexikai átváltási műveletek esetében, amikor betol­dásra a forrásnyelvi és a célnyelvi olvasók háttérismereteinek különbségei miatt volt szükség, mindig gazdag jelentésű elemeket toldottunk be a for­dításba. A grammatikai betoldásnál általában olyan elemek kerülnek bele a fordításba, melyek jelentésben szegények, a mondatban inkább mondat­szerkesztési funkciót töltenek be, és egyes nyelvek szintaktikai lehetőségei­nek különbségei miatt van rá szükség (pl. való, lévő, történő, gyakorló típusú szemantikailag üres melléknévi igenevek betoldása a bővített IE névszói szerkezetek magyarra való fordításakor). Felmerül a kérdés, miért érdemes ezeket a műveleteket tárgyalni, hiszen nyilvánvalóan kötelező és automatikus átváltási műveletekről van szó, melyeket a kezdő fordító is elvégez, hiszen ha nem végzi el, nem kap grammatikailag helyes célnyelvi mondatot.

Érdekes aszimmetria figyelhető meg azonban ugyanazoknak a gramma­tikai kategóriáknak a kihagyása és betoldása között. A személyes névmás, a tárgyi bővítmény vagy a jelen idejű létige betoldása a magyarról IE nyelvekre való fordításban automatikus és kötelező átváltási művelet, elvég­zése nélkül nem kapunk grammatikailag helyes mondatot.

Ha azonban ugyanennek a három kategóriának a kihagyását vizsgál­juk meg az IE nyelvekről magyarra való fordításban, azt vesszük észre, hogy csak a jelen idejű létige az, amely valóban automatikusan eltűnik a magyar fordításokból, a személyes névmás és a tárgyi bővítmény kihagyása már nem tekinthető automatikusnak, a kezdő fordítók nem mindig végzik el, s ez is egyik oka lehet az IE nyelvekről magyarra fordított szövegek idegen­szerűségének.

Der Traum von der Abschottung übersetzung ungarisch deutsch 10. bezirk kommt in vielerlei Gestalt daher, und immer wieder einmal fällt sein Schatten auch auf die zahlreichen Geschichten, die Anthropologen uns über vor-schriftliche Gesellschaften in entlegenen Winkeln der Welt erzählt haben. In nur mäßiger Persiflage auf den Stil solcher wissenschaftlicher Arbeiten berichtet Georges Perec im 25. Kapitel seines Buchs Das Leben Gebrauchsanweisung aus dem Leben von Marcel Appenzzell, einem fiktiven Schüler des realen Marcel Mauss, der in den Dschungel von Sumatra aufbrach, um Kontakt zu einem Volk aufzunehmen, das die Malaien Anadalams oder Orang-Kubus oder Kubus nennen. beglaubigte ungarisch übersetzung 9. bezirk Nach einer kräftezehrenden Reise durch den Tropenwald spürt Appenzzell den Stamm schließlich auf. Sie sagen nichts. Er breitet, was er für übliche Gastgeschenke hält, vor ihnen aus und schläft ein. Als er aufwacht, sind die Anadalams verschwunden. Sie haben seine Geschenke zurückgelassen, ihre Hütten geräumt und sind fortgegangen. Er folgt ihnen durch den Dschungel, spürt sie abermals auf und tut alles wie beim ersten Mal in dem Glauben, das sei der richtige Weg zur Kontaktaufnahme mit diesem nochunberührten« Volk. Doch ungarisch technische übersetzung budapest mit demselben

Ergebnis: Sie ziehen fort. Woche lim schreckliche Woche geht das so, bis der Ethnograf begreift, dass die Anadalams nichts von ihm wissen wollen - lind auch von keinem anderen. Das ist in der Tat ihr gutes Recht. Ein Volk darf die Autarkie wählen anstelle von Kontakt. ungarisch deutsch übersetzung preis Wer sind wir, zu behaupten, das sei falsch?

In Perecs Geschichte dienen die Anadalams nicht nur als Beispiel für Stolz und Selbstgenügsamkeit, wirtschaftsübersetzung ungarisch deutsch 10. bezirk sondern auch für sprachliche und kulturelle Entropie. Sie besitzen einige wenige Werkzeuge aus Metall, die sie selbst nicht mehr herzustellen vermögen, was daraufhindeutet, dass sie aus einer übersetzungsbüro 9. bezirk höher entwickelten Zivilisation ausgestiegen sind. Es hat auch den Anschein, als sei ein großer Teil des Wortschatzes von ihrer Sprache abgeschnitten worden:

Die Folge davon war. daß ein gleiches Wort eine immer größer werdende Anzahl von Gegenständen bezeichnete. So bedeutete Pekee, das malaiische Wort für Jagd, unterschiedslos jagen, gehen, tragen, Speer, Gazelle. Antilope, schwarzes Schwein, my 'am. eine Art äußerst pikantes Gewürz, das bei der Zubereitung von Fleischgerichten reichlich Verwendung findet, Wald, der nächste Tag, Ungarisch Deutsch Übersetzung Morgendämmerung usw. Ebenso bedeutete Sinuya. ein Wort, das Appenzzell mit den malaiischen Wörtern usi, die Banane, und nuya, die Kokosnuß, in Verbindung brachte, essen, Mahlzeit, Suppe, Flaschenkürbis, Löffelreiher, Matte, Abend, Haus, Topf, Feuer, Feuerstein (die Kubus schlugen Feuer, indem sie die beiden Feuersteine aneinanderrieben), Gewandspange, Kamm, Haare, Rojas (ein Färbemittel für die Haare, hergestellt auf der Basis von Kokosmilch, die mit verschiedenen Pflanzen und Erden vermischt wird) usw....10

Der Leser kann nach dieser Schilderung lexikalischer Entropie natürlich mit kühnem Sprung die fast moralische Überzeugung gewinnen. Isolation sei von Übel, fuhrt sie doch (wie die Geschichte zeigt) zur Verarmung und zum Tod der Sprache und der Kultur, auf denen sie fußt, und damit letztlich zur Auslöschung eines ganzen Volks. Perec aber lässt solche Sentimentalität nicht aufkommen:

Wenn von allen Besonderheiten im Leben der Kubus diese linguistischen Züge die tveitaus bekanntesten sind, so deshalb, weil Appenzzell sie in einem langen Brief an den schwedischen Philologen Hambo Taskerson ... ausführlich beschrieben hat. ungarisch übersetzung preis Er wies beiläufig noch daraufhin, daß diese Besonderheiten ganz eindeutig auch für einen europäischen Schreiner zum Beispiel Geltung hätten, der, wenn er von seinem Lehrling Werkzeug mit ganz präzisen Namen verlangt - Streichmaß, Falzhobel, Hohlkehle, Rauhbank, Kreuzmeißel, Raspel,

Simshobel usw7. - einfach zu ihm sagt:Gib mir mal das Dings.«

Perecs wortkarger Schreiner mag denen zur Mahnung gereichen, die den Verlust sprachlicher Fähigkeiten (unter anderem) bei heutigen Teenagern und Studenten lautstark beklagen. Auf sein Können als Schreiner haben die Worte, mit denen er seinen Beruf ausübt, keinen Einfluss, weil sprachliche Entropie und die meisten sonstigen kulturellen Reichtümer nicht in einem kausalen Verhältnis zueinander stehen. Welche Auswirkungen lexikalische Einbußen oder die Hinwendung zu einem

weniger stark ausdifferenzierten Wortschatz auf das menschliche Tun haben, lässt sich nicht auf eine allgemeine Formel bringen.

BACK

dolmetscher tolmács | tanár lehrer | classes teacher | translator hungarian