A színekről

Megérdemeltünk egy kis színt az életünkbe, a színekkel rengeteg mindent lehet kommunikálni. A természet is színes. A színek létfenntartásban játszott szerepén kívül a kultúra számos jelentéssel felruházta őket.

A fejlett világ művészi életében grasszáló minimalista trend a színek előtt sem torpant meg. Sok médiaművész, de grafikus, designer is valahogy már semmilyen más „színt” nem képes elfogadni, mint a feketét és a fehéret. Sok webes művészportfoliót látni, amelyen fehér háttér előtt fekete Courier New betűkkel szedett szöveg hivatott sejtetni... valamit. A beillesztett fotók is szigorúan fekete-fehérek, de ha technikailag színesek lennének is, csupán fekete-fehér installációkat dokumentálnának. Színeket használni „maga a giccs”.

Nemrégiben azt hallottam egy fiatal művésztől: „Ha valami jó, akkor az fekete-fehérben is működik. De ha valamiben 5 szín van…” – savanyú arckifejezésével fejezte be a mondatot.

Ha a spektrumot 5 színre osztjuk fel (mondjuk piros, sárga, zöld, a türkíztől a kékig és bíbor), és mindet felhasználjuk, azzal valóban szét lehet csapni egy layoutot, de mi nem ezzel vitatkozunk.

Sajnos elszalasztottam az alkalmat, hogy megkérdezzem, mi a különbség és működő között? És hogy miért éppen fekete-fehérben kell, hogy szintén működjön, ahhoz hogy jó legyen? Piros-zöldben miért nem kritérium a működés, a fekete és a fehér minek köszönheti kitüntetését?

Valójában sok olyan művész van, aki sohasem tanulta meg használni a színeket, mert mindig valamiféle szabályt keresett. A szín az meg... olyan esetleges. A két érték, amire lehet találni egy természeti szabályt: a fehér (csutkán van a fény), meg a fekete (= nincs információ). A kettő egymás mellett adja a legnagyobb sötét-világos kontrasztot (egyéb kontrasztok is vannak pl. a színkontraszt, de beszélünk méretkontrasztról is).

Ha a legalapvetőbb technikai eszközeink közül kikapcsolunk egyet, akkor mindjárt kevesebb döntést kell meghozni, a design kohéziójának megteremtése egyszerűbb lesz. Ugyanígy elhatározhatjuk, hogy ábrázolásainkban csak kitöltéseket vagy csak körvonalakat használunk, vagy minden csak egyenes vagy csak görbe lehet... Kísérletnek ez mind hasznos, több figyelem jut az alkalmazott eszközökre. Mégis, túl sok profi alkotó úgy kerüli a színeket, mint a tüzet.

Amikor a harmincas években bejött a színes film, sok filmművész tartotta úgy, hogy ez egy felesleges effekt, spektákulum, ami elvonja a figyelmet a mondanivalóról.

Szerintünk pedig megérdemeltünk egy kis színt az életünkbe, a színekkel rengeteg mindent lehet kommunikálni. A természet is színes. A színek létfenntartásban játszott szerepén kívül a kultúra számos jelentéssel felruházta őket; ezeknek úgy a fele világszerte azonosságot mutat.

De az egyes színeknél még sokkal érdekesebbek a színek kombinációi. Nem jó kérdés, hogy melyik a kedvenc vagy a legutáltabb színed. Pl. a sötétsárga (közismertebb nevén: a libafos-zöld) remekül megállja a helyét egy lilás környezetben, de jó szolgálatot tehet a kékek, zöldek, barnák társaságában is. Mindig a „szövegkörnyezettől” függ.

A színek használatára az elmúlt évezred során kialakult néhány harmóniatörvény, kezdve a hasonló színek és a komplementer szín használatával. Ha valakit érdekel, mert festeget, kiadványt szerkeszt, weboldalakat szerkeszt, átfogó lakberendezésre készül, vagy mert neadjisten szokott ruhákat vásárolni, annak ajánljuk figyelmébe a Colourlovers weboldalt. Ezen felhasználók tízezrei által jónak, harmonikusnak ítélt színpaletták közül lehet válogatni, valamilyen kulcsszó megadásával. Ha pl. valaki rendetlen, és szeretné ennek ellenkezőjét sugallni a weboldalán, lakásán vagy ruháin keresztül, akkor ide bepötyögi hogy „order” – és kiválaszthat egyet azon színösszeállítások közül, amelyet annak feltöltője valamikor ezzel a címszóval látott el. A találati listán előre kerülnek a sok felhasználó által kedvelt paletták.

Ha azonban saját magunk szeretnénk előállítani egy új palettát, - pl. mert a céges arculat már meghatároz egy vagy két színt, vagy mert a lakásban felhalmozódott egy szín, és ehhez keresünk továbbiakat - akkor jó szolgálatot tehet egy színkör. Egy ilyen található pl. a Colour Scheme Designer oldalon.

Az Adobe Kuler webhelyen található portál pedig a kettő kombinációja, melyben még az a plusz, hogy segíti a színpaletták generálását a Flickr Photo Sharing portálról vett fotográfiákból. A lényeg az, hogy próbáljuk ki, mert a vizuális kipróbálás valószínűbben vezet újszerű eredményhez, mint ha fejben döntjük el a színpalettát.