A médiadesigner 7 fő erénye

1. Motiváció

Ha valaki elsődleges motivációjaként a pénzt jelöli meg, akkor feltételezhetően nincs valódi motivációja. Érdemes különbséget tenni az ember saját, belső igényei és a külső kényszerek között. A pénz, ha valahová, inkább az utóbbi kategóriába tartozik.

Mi designerek nem azért dolgozunk, mert ezzel jól lehet keresni. Sőt, a design, a képzőművész munkák - a ráfordított tanulóidő figyelembevételével - nem különösebben jövedelmezőek. Ennek egyik oka az lehet, mert jólesik végezni őket. A munkánkat irigylik, nehogymár még pénz is járjon érte.

Az ipari forradalom kezdete óta folyamatosan tűnnek el szakmák, a munkahelyek folyamatos és gyorsuló eróziónak vannak kitéve. A versenyben maradókkal szemben egyre magasabbak lesznek a minőségi követelmények. Így csak azoknak lehet sikere, akikben több a valódi motiváció: az alkotóvágy. Bővebben

2. Gyakorlatiasság

Egyesek túl sokat törik a fejüket, és nehezükre esik megragadni a kapát-kaszát... bocsánat, egeret-billentyűzetet. Ebben bizonyára szerepet játszik a hazánkban túlságosan elméleti jellegű közép- és felsőfokú oktatás emléke. A médiadesignt egyszerűen csinálni kell; önbizalmat, sok gyakorlati tapasztalatot és bizonyos fokú manuális rátermettséget igényel.

3. Kitartás

A kb. 20 éves múltra visszatekintő design-szoftverek igen összetettek. Az alapoktól való megtanulásuk kitartást igényel, és azt a tanárba vetett bizalmat, hogy tudja, mit csinál. A tananyagok lépésről lépésre épülnek fel, amelyeket nem érdemes átugrani. Nincsen siker (pénz, coolness, hírnév stb.) tanulási- és munkafolyamat nélkül. Vagy ahogy a nagy költő megfogalmazta híres versében: "Szarra nem lehet várat építeni."

A jó hírünk ezzel kapcsolatban az, hogy a médiadesign területein egyre gyorsabban tanul az ember. Ha valaki pl. megtanul használni egy animációs szoftvert, akkor egy kicsit már az összeset ismeri. Könnyebben fogja adaptálni nemcsak a többi animációs szoftvert, de más design-területek (kiadványszerkesztés, webdesign) eszközeit is.

4. Fokozatosság

A médiadesign sok számítógépes kompetenciát igényel. A magas szintű keretrendszerek használata többéves tapasztalatot feltételez, ami a most 20-30 közöttiek többségének meg is van.

Mégis akadnak olyanok, akik az elmúlt tíz-egynéhány év fejlődéséből kimaradtak, és pl. a szövegszerkesztés fázisát átugorva egyből webdesignerek szeretnének lenni, amit nem lehet. Nekik alapozó képzést kell adni, és ha a motivációjuk megvan, meg lehet fontolni a célszerű útlevágásokat.

5. Rendszeretet

A túlnyomórészt számítógéppel végzett munkák esetében a siker feltétele a rendtartás és a szisztematikus munka. Nem attól géniusz valaki, mert fütyül a részletekre. Akik nem szánnak kellő időt rendrakásra, dokumentálásra, azokat látjuk folyton olyan problémákkal küszködni, mint hogy nincs meg ez vagy az a file vagy jelszó.

Az elemek, állományok pregnáns elnevezésére, a kategóriák (könyvtárak) strukturálására, a biztonsági mentésekre, a selejtezésre, a hozzáférési adatok vezetésére időt kell szánni. Cserébe gyorsan fogunk tudni dolgozni, amikor akadálytalan workflow-ra lesz szükség.

Ennek ellenére minden design-jellegű munka és tanulás bizonyos fokú rugalmasságot is igényel, és azt a készséget, hogy megújra felismerjük és feladjuk hátráltató beidegződéseinket.

6. Interdiszciplináris gondolkodás

Egy designer nem mondhatja azt, hogy ő kizárólag Flash-designer vagy AfterEffects-specialista. Ebben az ágazatban nemigen van szakember, akinek tudása egyetlen szoftvereszközre korlátozódna, de ha létezne is ilyen, az minden lenne, csak nem ideális. A legmagasabb igényeket kiszolgáló designer-csapatok valóban több részfeladatra osztják a munkát, de az olajozott együttműködés érdekében mindegyik terület specialistájának ismernie kell a szomszédos területeken zajló munkát is.

7. Kreativitás

Alapfeltétel. Ha valaki addigi életében nincs látható nyoma bármiféle alkotómunkának (nem feltétlenül vizuális, de alkotó munkának), nincs az a tanár, aki médiadesignert faragna belőle. A lassú embert fel lehet gyorsítani, a türelmetlent kitartóbbá, a csapongót koncentráltabbá, a rendetlent szervezettebbé, a merevet rugalmasabbá lehet tenni. Egyet nem lehet: nem-alkotó emberből alkotót csinálni.